Az első világháborút lezáró párizsi békekonferenciákon a legyőzött országokat (Német Birodalom, Osztrák-Magyar Monarchia, Oszmán Birodalom…) a lehető legnagyobb mértékben igyekeztek becsületében megalázni, területeiket megszállni, a győztes országak javára különböző anyagi kompenzációk által gazdaságilag tönkretenni, illetve szankciók alkalmazásával az ipari fejlődésüket visszaszorítani.
Hazánk területének 2/3-át megszállták a szomszédos országok, illetve új, ellenséges államalakulatokat hoztak létre, melyek túszként használták fel az ott élő magyar nemzetiségű polgárokat, valamint háborús kártérítés kifizetésére kötelezték a megmaradt csonka Magyarországot.
Többek közt az efféle kikényszerített, megalázó békediktátumoknak is köszönhetően az európai helyzet tovább fokozódott és a 30-as évek végére a határmódosítások, területrendezések, illetve ideológiai különbözetek folyamán a kontinens újra lángba borult.
Miután a Németország és Lengyelország közti tárgyalások sorra kudarcba fulladtak, a német hadvezetés a lengyel kiszolgáltatottságot kihasználva támadásba lendült és 1939. szeptember 1-én megtámadta Lengyelországot.
Ennek következtében Nagy Britannia és Franciaország hadat üzent a Német Birodalomnak… kitört a második világháború.
1941. június 27-én Bárdossy László miniszterelnök bejelentette a Magyarország és a Szovjetunió közötti hadiállapotot, miután felségjel nélküli repülőgépek megtámadták Kassát, illetve a Kőrösmező-Budapest közötti gyorsvonatot szovjet gépek támadták meg.
A hosszú és kimerítő háború az emberiség eddigi történelmében a legnagyobb emberáldozattal járó konfliktusa volt, melyet végül hazánk elveszített és teljes területét elfoglalta az ellenség, községünket 1945. április 1-jén szállta meg a szovjet hadsereg.
A szovjet invázió tragikus következményeiként tartjuk számon Pomichal Rozália és Dóka Zsófia halálát, Drahosné Fadgyas Johanna kálváriáját (bővebben ITT), illetve azon rétei fiatal lányok és asszonyok megpróbáltatásait, kiknek nem sikerült elbújni a szovjetek erőszakoskodása elől.
A háború további területvesztéssel (újabb csehszlovák, szerb és román megszállásal) és a nemzeti vagyon 40%-ának elvesztésével fejeződött be. Az ismételten megszállás alá került magyar területeken elkezdödött a magyar és a német lakosság üldözése, deportálása, jogfosztása és következmények nélküli eltüntetése.
A több százezer elhurcolt hadifogoly közt több tucat rétei is megjárta a szovjet koncentrációs táborokat. A rétei hadifogyokról bővebben ITT.
Magyarország teljes embervesztesége 900 000 főre tehető, községünk honvédeinek és munkaszolgálatosainak hősies helytállása példaként szolgálhat az ifjú generációk számára.
A névre kattintva olvasható bővebben egy-egy elesett rétei hősi halott rövid története:
Dicsőség a Hősöknek!
A második világháború hősi halottjainak adatlapjai az újabb és pontosabb információk alapján rendszeresen frissülnek és bővülnek.
* – A fentebbi listán csillaggal jelölt hősi halottak sajnos nem szerepelnek Horváth Ferenc által készíttetett emléktáblán a helyi katolikus temetőben.
Meg kell említenünk még egy elesett katonát, a községből származó Szládek Károlyt is, aki különböző okokból kifolyólag átállt az ellenséghez és emiatt az előző rendszerben a község vezetősége pidesztálra emelte partizán tevékenysége miatt.
Amennyiben Önnek birtokában van olyan fénykép, adat, vagy információ, mely által teljesebbé és pontosabbá tehetjük felmenőink adatlapjait, akkor kérem vegye fel velünk a kapcsolatot a terra.rethe@gmail.com címen, vagy személyesen az 59-es házszámnál.
Köszönjük!
(Terra Rethe)
Források:
https://adatbazisokonline.mnl.gov.hu
https://hu.wikipedia.org/
https://iivh-katonahoseink.militaria.hu/
https://militaria.hu