1913. május 8-án született Rétén, Dóka Ferenc református egyházfi és Kőszegi Zsuzsanna egyetlen közös gyermekeként.
1936. október 24-én vette feleségül Bohony Jusztinát, akitől négy gyermeke született, Ferenc, Ilona, Mária és Dénes.
Sosem ismert megboldogult apósa, Bohony Dénes az első világháború során halt hősi halált.
A csehszlovák megszállás alatt a két éves katonai szolgálatát a csehországi Kadaňban teljesítette.
A magyar felszabadítás után 1939. május 1-én Somorjára vonult be, majd onnan Pestre került.
1944. december 28-án esett szovjet fogságba Ipolyságnál, majd a 125-ös számú Liszicsanszk táborba hurcolták.
Ő temette el a fogságban a fagyos földbe Kamenár Károly rétei bajtársát.
Hosszú évek után, 1948. október 30-án szállították át a 36-os számú máramarosi repatriáltak táborába. Végül november 11-én ért haza.
Nyugdíjaztatásáig a pozsonyi Pozemné Stavby vállalatnál, utána pedig a szenci városi építkezési csoportnál dolgozott.
Dóka Antal 86 éves korában, 1999. november 21-én hunyt el, feleségével, Bohony Jusztinával, a rétei református temetőben nyugszanak.
A szovjet koncentrációs táborokba hurcolt réteiek listája
(Laki László – Terra Rethe)
Források:
https://adatbazisokonline.mnl.gov.hu/
www.virtualnycintorin.sk
Dóka Antal rövid önéletrajza Réte község Krónikájában (1985-1990)
Portré forrás:
Tomovics Miroszláv fényképgyűjteményéből
Pingback:A hazáért - Kamenár Károly -