Termelési és községfejlesztési feladatok megvalósítása
Minden olyan pártszervezet, mely olyan községben létesült, ahol nincs külön falusi pártszervezet, csak üzemi a szövetkezet mellett, kettős feladatot lát el: törődik a mezőgazdasági üzem termelési feladatainak teljesítésével és a község fejlesztéssel egyaránt. Ez persze rendkívül széleskörű munka, hiszen megköveteli a kommunisták és a párton kívüliek aktivizálását mind a mezőgazdasági üzemben, minda faluban.
Ilyen feladatot lát el a galántai járás Réte községének szövetkezete mellett működő, 27 rendes és 17 regisztrált tagot számláló üzemi pártszervezete is, melynek tevékenységéről Dóka Gáborral, a szervezet elnökével beszélgettünk.
Dóka elvtárs egyébként az efsz növénytermesztési csoportjának a vezetője. Egyebek közt elmondta, hogy még mindig nem minden helybeli kommunista jelentkezett az üzemi szervezetben regisztrálás végett. Olyan párttagokról van szó, akik nem a galántai járásban dolgoznak, s ez nehezíti a regisztrálás befejezését. A mulasztás tehát elsősorban a még nem jelentkezett párttagokra és az okra az üzemi szervezetekre vonatkozik, amelyekbe ezek a tagok tartoznak. Egyébként a rétei szervezet mindig meghívja gyűléseire a regisztrált tagokat, akik többnyire részt is vesznek az efsz mellett működő üzemi szervezet kommunistáinak a tanácskozásain. Sőt, a regisztrált tagok pártfeladatokat is teljesítenek a faluban, például társadalmi munkában vesznek részt. Részvételük a pártszervezet akcióiban, illetve a gyűléseken a téli hónapokban valamelyest megcsappan, aminek az az oka, hogy télen a délutáni órákban tartják a gyűléseket.
Az alapszervezet tagjai zömében férfiak, a nőtagok száma mindössze négy. Férfi a szervezet két tagjelöltje is, akik közül az egyiket tavaly, a másikat ebben az évben vette fel a szervezet. Mind a kettő a termelésben (az egyik gépjavító, a másik traktoros) dolgozik.
A pártszervezet tagjainak nagyrésze a szövetkezetben dolgozik. Egy kommunistának pártfeladata a SZISZ falusi szervezetének a támogatása. A pártszervezet tagállományának az ifjúsági szervezetből való feltöltése nem valósítható meg, mert a SZISZ-tagok nagy része nem a szövetkezetben dolgozik, s a pártba munkahelyükön szemelik ki közülük az arra érdemeseket. Az ifjúsági szervezet öt tagját a pártszervezet bekapcsolta a pártoktatásba.
Rajtuk kívül résztvesznek a pártoktatásban a helyi tömegszervezetek elnökei, akiknek mintegy a fele kommunista.
A párttagok közül egy esti egyetemre jár, a többi az alapkör tagja. Az iskolázást egy járási és két helyi lektor vezeti. Az egyik helyi előadó a boldogfai pártszervezetben is kisegít. Ebben az évben a pártoktatást ugyanúgy szervezik meg, mint tavaly: a II. évfolyamanyagával folytatódnak az előadások.
Az efsz-nek az állattenyésztés, de főleg a tejtermelés az erőssége. Ebben a járás legjobb szövetkezetei közé tartoznak. Gabonatermésük ez idén közepes volt. 1974. január 1-től a helyi szövetkezet egyesül a nagygurabi és a boldogfai Efsz-szel. Ottjártunkkor a pártszervezet fiatal elnöke éppen várta az említett szövetkezetek képviselőit, akikkel az egyesülés részletkérdéseiről kellett tárgyalnia. A helyi tagok megértették az egyesülés fontosságát, ami abból is látszik, hogy többen érdeklődnek, mikor valósul meg.
Említettük már, hogy az üzemi pártszervezet egyben a község fejlesztést is fontos feladatának tekinti. Eddig sikeresen halad a faluban a választási program egyes pontjainak a megvalósítása. Tavaly átadták rendeltetésének az új művelődési házat, melynek értéke 1 248 000 korona. Korszerűsítették a község közvilágítását és műutat építenek. Az év végére elkészül az új ravatalozó is.
– Hogyan használják ki az új művelődési házat? – érdeklődöm Dóka Gábortól.
– Ott tartják összejöveteleiket a tömegszervezetek – tájékoztat a pártelnök.
– A CSEMADOK helyi szervezete színdarabot tanult be, melyet többször is előadott, mégpedig nagy sikerrel. Esztrádműsort is láthattak a helyi lakosok a művelődési házban. Az ifjúsági szervezet gyakran rendez teaesteket. A SZISZ szervezetnek két zenekara is van.
– A lakosság szívesen vesz részt a választási program megvalósításában?
– Igen – válaszolja határozottan Dóka elvtárs.
– Ez a képviselők aktivitásának is köszönhető. A társadalmi munkára mindig a nemzeti bizottság képviselői hívják meg a lakosokat. Nőképviselőink külőnösen aktívak. Dicséri a tömegszervezetek tevékenységét is. Kivált a Vöröskereszt és a Nőszövetség helyi szervezetét emeli ki. Az utóbbinak az élén párttag áll.
A pártszervezet propagandatevékenységéről szólva megtudjuk, hogy a faluban négy falitábla áll, melyeknek kezelése a szervezet egyik tagjának a pártfeladata. Jól kihasználják a helyi hangszóró t is, melyben az aratás alatt, az állami ünnepek alkalmából magyar és szlovák nyelvű adás hangzik el. A rétei kommunisták és párton kívüliek figyelemreméltó eredményei annak is köszönhetők, hogy a járási szervek törődnek a munkájukkal, szoros kapcsolatban állnak egymással.
A pártszervezet élvezi a helyi lakosság bizalmát és támogatását. Ügyes-bajos dolgaikban az emberek bizalommal fordulnak tanácsért, illetve támogatásért a pártszervezethez. A helyi üzletek vezetői is olykor kérik a pártszervezet segítségét az áruellátás maradéktalan biztosítása érdekében. Szóvá kell tenni viszont, hogy a nyilvános gyűléseken a lakosság létszámához viszonyítva kevesen vesznek részt. Pedig azokon mindig olyan kérdésekről van szó, melyek mindenkit érdekelhetnek. Reméljük, a jövőben ezen a téren is megmutatkozik a rétei lakosság aktivitása.
(Fülöp Imre)
Megjelent 1973. szeptember 22-én az Új Szó napilap 26. évfolyamának 226-ik számában.