1874. április 3-án született Somorján, Ullrich János tímármester és Putz Zuszsanna evangélikus vallású szülők gyermekeként.
A soproni állami főreáliskolán tanult, ahol szabadjára engedete író/költői vénáját. Különböző szavalóversenyeken vett eredménnyel részt.
1895-ben Kettecskén címmel Rédei Zsigmonddal közösen adott ki egy rajzokkal illusztrált novella-gyűjteményt.
Rendszeresen részt vett a neves magyar történelmi események megemlékezéseien, ahol saját maga írt verseit szavalta:
Ünnepség az isaszeghi csatatéren. A műegyetem mérnök hallgatóiból alakult daloskör, az intézet egyéb szakára feliratkozott hallgatóival egyetemben kivonul április 9-én, vasárnap, az isaszeghi csatatérre, hogy a reánk diadalmas végűütközet ötvenedik évfordulója alkalmából, megtisztelje a csatatér földében nyugvó névtelen hősökemlékét.
Magyar Újság – 1899.március 31.
Az ünnepség sorrendje a következő lesz:
1. Szózat. Énekli a Mérnök Daloskor.
2. Alkalmi költemény. Írta és szavalja Ullrich Nándor.
3 ….
A csallóközi honvéd-emlékegyesület megkoszorúzta a királyfiai határban eltemetett szabadságharcosok sírját. Somorján Bacsók Aladár kir. járásbiró mondott lelkes beszédet, Ullrich Nándor mérnök szavalt. Az ünnepen közreműködött a polgári iskolai növendékek és a tűzoltók énekkara.
Budapesti Hírlap – 1902. március 17
1901-ben nősült meg, feleségül vette réthei Prikkel Lajos Pozsony megyei árvaszéki elnök legfiatalabb lányát, Emília Zsuzsannát, akitől három gyermeke született, Zoltán, Zsuzsanna és Gizella.
A huszadik század elején a Somorjai gőzmalom részvénytársaság felügyelő bizottságának is a tagja.
Az első világháborúban népfelkelő főhadnagyként teljesített szolgálatot a magyar királyi szatmári 12. honvéd gyalogezred kötelékében.
1918 októberében a császártól a legfelső dicsérő elismerésben részesült — a kardok egyidejű adományozásával — az ellenséggel szemben vitéz magatartásért.
A balkáni harctéren fogságba került, Nis közelében illetve Olaszországban raboskodott.
Hadifogsága ideje alatt, 1918 nyarán Gizella kislánya fiatal korában, hosszan tartó betegség következtében elhunyt. Őt a rétei családi kriptába helyezték örök nyugalomra, többek közt nagyanyja Prikkel Lajosné Cséfalvay Izabella, illetve dédapja Cséfalvay Alajos volt cs. kir. lovassági százados és 1848–49-ik évi honvéd őrnagy mellé.
1933-ban királyi műszaki tanácsosként a sátoraljaújhelyi m. kir. folyammérnöki hivatal főnöke
1936. június 30-án a magyar királyi földművelésügyi miniszter előterjesztésére a vízügyi mérnöki tiszti személyzet létszámában Ullrich János Nándor miniszteri osztálytanácsosi címmel és jelleggel felruházott királyi műszaki tanácsost miniszteri osztálytanácsosá nevezik ki.
Ullrich János Nándor 78 éves korában 1952. október 16-án hunyt el Budapesten, a Farkasréti temetőben nyugszik családjával.
(Terra Rethe – Laki László)
Rétei hadifoglyok listája az első világháborúból
Források:
https://ivh-katonahoseink.militaria.hu/
https://adatbazisokonline.mnl.gov.hu/
https://magyarezredek.hu/
https://www.roncskutatas.com/
Soproni állami Főreáliskola értesítői (1892-1893)
Magyar Hírlap – 5. évfolyam 17. szám – 1895. január 27.
Magyar Újság – 8. évfolyam 90. szám – 1899. március 31.
Budapesti Hírlap – 22. évfolyam 75. szám – 1902. március 17.
Pénzügyi Compass 1905-1906
Budapesti Közlöny – 244. szám – 1918. október 25.
Honvédségi Közlöny – 47. évfolyam 60. szám – 1920. július 31.
Vízügyi Közlemények – 15. évfolyam 2. szám – 1933
Földmívelési Értesítő – 13. szám – 1936. július 10.