Egy fiatal élet - Laki Miklós (1964-1983) -

1983. február 18-át írtunk. A németgurabi (alá tartozott a rétei) Egyesült Földműves Szövetkezet bálját tartották a szenci Szövetkezet épületében. A mulatságon részt vett többek közt az egyik legfiatalabb tagja is a szövetkezetnek, az ekkor 19 éves rétei fiatalember, Laki Miklós is.
Nem szerepelt a tervei közt, hogy részt vesz az eseményen, hiszen másnap odahaza disznótorra készült a család, ahol kora reggeltől szükség volt minden kézre, de mivel a korára és a teljesítményére való tekintettel a szövetkezet részéről dicséretben részesült, ezért illett részt vennie.

A bál a tombolával ért végét éjjeli egy óra körül, ezután az események különböző okok miatt elhomályosodtak és tisztázatlanok maradtak a mai napig.

Viszont ami tény, hogy Laki Miklós élettelen testét másnap délután egy félreeső út közelében találták meg. A bántalmazásra utaló jelek miatt a kiérkező hatóságok végül vizsgálatot rendeltek el. Az eset után négy hónnappal két rétei fiatalember, B. József és V. József előzetes fogságba került, a harmadik feltételezett bántalmazó, akivel együtt érkeztek a bálba, H. Ottó tanúvallomást tett.

Az ügyészség vádja

A két őrizetbe vett gyanúsított többször is bántalmazta a bál után Laki Miklóst, majd B. József autójával elvitték a szenci napfényes tavak területére ahol az autóból kiszállva ismét bántalmazták, illetve bántalmazásra kényszerítették a harmadik utast, H. Ottót is. A magatehetetlen, arccal a hóban fekvő áldozatot végül a fagyos éjjel ellenére magára hagyták, aki a kihűlés következtében életét vesztette.

A két vádlott ártatlannak vallotta magát, állítva, hogy nem autóztatták az áldozatot, illetve, hogy a bálról már éjfél előtt távoztak, mely állításukat tanukkal (B. József, B. Ilona, K. Katalin, B. Magdolna…) igyekeztek alátámasztani, melyet részben maguk a tanuk cáfoltak meg.
Továbbá az ügyészség koronatanúja éjjeli fél kettőt állított, amikor a két vádlott megállt mellette az autóval és felajánlották számára a fuvart.
Ekkor már az autóban tartózkodott a későbbi áldozat, Laki Miklós is, akin a H. Ottó állítása alapján bántalmazásra utaló jelek voltak.
A hazaút helyett B. József letért a főútról és a tavak területére vezetett, ahol az autóból kiszállva B. József ütlegelni kezdte áldozatát, akit a földre esés után V. József többször is megrúgott.
H. Ottó a további vallomásaiban elismerte, hogy a vádlottak kényszerítésének hatására ő is bántalmazta az áldozatot, illetve, hogy a titoktartásáért cserébe jutalmat ígértek neki, amellett, hogy miután őt hazavitték, visszamennek Lakiért is.

Továbbá H. Ottó a későbbiekben azt állította, hogy B. József a sorkatonai szolgálatba lépése előtt elárulta neki, hogy valóban visszament Laki Miklósért, azonban már holtan találta, ezért a testét a közeli tóba szándékozta dobni, viszont az be volt fagyva, ezért visszavitte a transzformátorhoz.
A tanú vallomását fenntartotta a szembesítéskor is a feltételezett elkövetőkkel, illetve a helyszíni esetrekonstrukció során is.

Mindannak ellenére, hogy a gyanúsított az autót eladta, az új tulaj pedig azt kitakarította, a gépkocsiban levő haj és vérnyomokat a hatóság a nyomozás során Laki Miklóstól származtatta.

A helyszínre kiérkező rendőrök és az ott tartózkodó civilek is a hóban több lábnyomot véltek látni a holttest körül, viszont a jegyzőkönyvbe a nyomozást végző M. Rudolf rendőrszázados csupán egy féle – az áldozatéról – lábnyomról tett említést. Ezt a többi helyszínre kiérkező rendőr, L. Pál százados, Cs. Róbert őrmester, P. István rendőr és H. Félix technikus is tanúvallomásában megcáfolta.

A helyszínen levő vérnyomokra és az áldozaton található sérülésekre figyelmeztető rétei civil, K. Ferenc fenyegető írásos üzenetet kapott az eset után három nappal, melyen az állt „Vigyázz magadra”.
Az írás vizsgálata során kiderült, hogy a legnagyobb valószínűséggel B. József írta az üzenetet, hogy befolyásolja a tanú további szerepvállalását az ügyben.

A megyei bíróság ítélete:

V. József kitartott állítása mellett, hogy éjfél előtt távoztak a bálról.
B. Józsefet és B. Ilonát, akik fuvart kértek a bál után B. Józseftől hazavitték, majd egyenesen mentek haza. Viszont haza csak 2-kor érkezett.
Azonban cáfolta, hogy az est folyamán bármiféle konfliktusa lett volna Laki Miklóssal, vagy egy autóban ültek volna. Ahogy azt is, hogy H. Ottót is hazavitték volna.

B. József kitartott állítása mellett, hogy éjfél előtt távoztak a bálról, B. Józsefet és B. Ilonát, akik fuvart kértek tőle hazavitte és utána ő is ment egyenesen haza V. Józseffel. Édesanyja állítása szerint éjfél és negyed egy közt ért haza. Ő is cáfolta, hogy konfliktusa lett volna Lakival és azt is, hogy H. Ottót hazavitte volna a bál után.

A vádlottak nem tudtak magyarázattal szolgálni arra, hogy jó barátjuk, H. Ottó miért állítja a vádban megfogalmazottakat.

B. József tanú és párja B. Ilona tanú elismerték, hogy a bál után fuvart kértek B. Józseftől, aki hazavitte őket éjjeli egy óra körül.

M. Rudolf rendőrszázados vallomása szerint a helyszínen nem volt nyoma dulakodásnak.
A vérfoltokat a ruházatán a holttest orrvérzéséből származtatta. A holttest körül csak egyféle lábnyomot vélt felfedezni.

L. Pál százados a holtesttől távolabb levő vérnyomokat követte vissza a tóparthoz P. István kollégájával, melyek mind a hóban, a közeli épületen és a helyszínen levő oszlopon is fellelhetőek voltak.
Nem tudott magyarázattal szolgálni arra, hogy ezek a nyomozási jegyzőkönyvekbe miért nem kerültek be.

P. István rendőr a helyszínre érkezése után L. Pál kollégájával a vérnyomokat követte vissza a tóparthoz, megjegyezte, hogy nem találtak dulakodás nyomait a közelben. Mire visszatért a helyszínre, addig a holttestet már elszállították.
A lábnyomokat illetően megjegyezte, hogy a holtest lábainál valóban csak egy lábnyom volt látható a hóban, viszont a fejnél több lábnyomot látott.
Meglátása szerint az elhunyt a helyszínre saját lábán érkezett.

Cs. Róbert őrmester vallomása szerint a helyszínen több lábnyom volt látható, ahogy P. István kollégája is vázolta.
A holttest arccal, fül magasságáig a hóban feküdt, kezei a teste alatt helyezkedtek el.
Meglátása szerint az elhunyt a helyszínre saját lábán érkezett.

H. Félix technikus vallomásában szintén több lábnyomról tesz említés, azonban az oszlopon található foltokat rozsdafoltnak titulálta és nem a vérnek.

M. Alajos tanú, aki az első közt látta a holttestet a kiérkező Cs. Róbert őrmesterrel nem vélt felfedezni ütésnyomokat az elhunyt arcán. Viszont a vérnyomokat a környéken szintén megerősítette.

H. Lajos tanú, akitől B. József a gépkocsit vásárolta az autó műszaki állapotáról tanúskodott.

Mudr. M. János, aki a holtest a helyszínen megvizsgálta, szintén nem látott súlyosabb sérelmi nyomot. Állítása szerint az arcon levő zúzódások az arcra történő eséstől is származhattak.

Mudr. H. Miroslav ismertette, hogy az elhunyt vérében 1,79 ezrelék alkohol volt kimutatható, a vizeletében 3,29 ezrelék.
A tanú továbbá kifejti, hogy a holttest arcán és végtagjain is több sebet, zúzódást és karmolás nyomot talált, melyet a helyszínelő orvosnak is észre kellett volna vennie.
A testet található külsérelmi nyomokat okozhatták ütések és rugások, azonban a halál oka a fagyás volt.

Mudr. K. Lubomír szakértői véleménye szerint, az áldozaton erőszak nyomai voltak fellelhetők a fején és az arc több pontján, karmolások a nyakán, véraláfutások a felső végtagokon illetve sebek az ujjakon és a zúzódások a combokon.
A nyomokból adódóan az orvosszakértő kizárta annak lehetőségét, hogy egy egyszerű esés következtében szerzett az elhunyt ennyi sérülést. A sérülések arra engednek következtetni, hogy ismételt ütések során keletkeztek.
Ismertette, hogy az elszenvedett fejre mért ütésektől az áldozat könnyen elveszíthette eszméletét vagy válhatott dezorientálttá.

A fentebbi tanúvallomások figyelembe vétele mellett a megyei bíróság nem tudott egyértelmű ítéletet hozni, mivel Laki Miklós nem a rajta levő sérülések súlyosságába hunyt el.

A koronatanú, H. Ottó vallomásait a legaprólékosabban vizsgálta a bíróság.

Az első vallomásában azt állította, hogy nem tud semmit Laki Miklós halálának körülményeiről.
Ő a bál végén távozott fél kettő körül és a Szencen lakó édesanyjához ment, ahova fél három körül érkezett meg.
Azt vallotta, hogy a pletykák szerint Laki Miklósnak egy gurabi pincérnőnek udvarolt volna, ami miatt pár ismeretlen cigány megfenyegette.

Következő alkalommal azt vallotta, hogy fél egykor ment el a bálból. Az úton haladva egy autó állt meg előtte, amelyet B. József vádlott vezetett és felajánlotta neki hogy hazaviszi.
Az utóban volt állítása szerint V. József és Laki Miklós is. Miután elindultak a város felé, B. József a malomnál megtért, hogy előbb Lakit viszik haza.
Útközben V. József és Laki Miklós egy gurabi pincérnőn kezdtek vitatkozni, aki V. Józsefnek is tetszett.
B. József letőrt a főútről és a tavak területére hajtott be, ahol miután megállt, V. József kiráncigálta Lakit az autóból. Vitájuk közben B. József is kiszállt és arcon ütötte Lakit, aki ennek következtében a földre esett. V. József ezután még párszor belerúgott a földön fekvő Lakiba.
Az áldozatot ezután otthagyták.

A kérdésre, hogy miért változtatta meg a vallomását, H. Ottó azt felelte, hogy megígérte a barátaninak, hogy titokban tartja a történteket.

Következő kihallgatásán H. Ottó ismét változtatott a vallomásán.
Ekkor azt állította, hogy miután B. József és V. József megverték Lakit, megfogták a lábainál és a hóna alatt, majd a transzformátorhoz vitték és otthagyták.
Említést tett arról, hogy V. József állítólag pénzzel tartozott Lakinak.

A tárgyaláson H. Ottó az előző vallomásaihoz hozzátette, hogy B. József unszolására ő is bántalmazta Lakit, hogy tettestársként tartsa titokban a bántalmazást.
Említést tett B. József állítólagos visszatéréséről is a helyszínre és annak a szándékáról a holttestet a tóba dobni.

A tanú vallomásai több ellentéten alapulnak (pl. az autóból történő ki és beszállások, a bántalmazás utáni testmozgatás vagy az indítékok) és többször is változtatta aztokat, ezért a bíróságnak a tanú szavahihetőségét meg kellett kérdőjeleznie, vallomásait figyelmen kívül kellet hagynia.
Ennek következtében nem maradt sem szemtanúja az esetleges konfliktusnak az érintett felek közt és a szakértők vallomásai alapján nem volt egyértelműen megállapítható az idegenkezűség Laki Miklós halálával kapcsolatban.

Elegendő bizonyíték és a bűncselekmény elkövetése híján a bíróság 1984. április 11-én a két vádlottat felmentette.

A bíróság továbbá megállapította, hogy a helyszínelést végző szervek a helyszíni nyomozást következetlenül és felületesen végezték. Ez részben a jegyzőkönyvből is kiderül, mivel abban a helyszínelés időtartama csupán 50 percben van rögzítve. A helyszínelés idéjén -2 fok volt.
A helyszínen hagyott tárgyi bizonyítékok hanyag kezelése is a későbbi nyomozást akadályozta.
Nagy valószínűséggel a kiérkező rendőrök az eset lebecsülése miatt végeztek hanyag munkát és nem került be a jegyzőkönyvbe több lényeges megállapítás sem.

Az egykori gyanusítottak közül V. József 2017-ben elhunyt, B. József az egyik szomszédos faluban él, lányai Rétén laknak.

Hogy mi történt pontosan 1983. február 18-áról 19-ére és miért kellett egy fiatal legénynek az életét vesztenie alig két kilométerre az otthonától, talán már sosem fog kiderülni, örök rejtély marad…

Laki Miklós emlékét családja őrzi, legyen számára könnyű a föld.

FRISSÍTÉS
Az érdeklődésre való takintettel, a szerkesztőség birtokában levő iratanyagok közül a „Vádemelés” és az „Ítélet”
teljes terjedelmben feltöltésre kerül az alább, természetesen az érintett felek személyiségi jogainak tiszteletben tartásával.