A Pallas Nagy Lexikona svábóczi és tótfalusi Sváby Pál születésének napját 1837. január 19-ére teszi, noha az anyakönyvi bejegyzések csak keresztelésének dátumát rögzítik – azt is két különböző helyen. A Poprád közeli svábóci és szepesszombati katolikus anyakönyvek szerint Sváby Gedeon Károly, tiszteletbeli megyei főügyész és Palles Franciska elsőszülött fiát 1837. január 24-én keresztelték meg Sváby Pál János Bálint néven. A születési hely azonban eltérő: az egyik bejegyzés Szentandrást, a másik Szepesszentgyörgyöt jelöli meg.
Sváby Pál gimnáziumi tanulmányait Lőcsén végezte, majd egyetemi éveit Bécsben töltötte, tanári oklevelét pedig Pesten szerezte meg.
1857-től az ungvári, majd a besztercebányai gimnáziumban tanított.
1862-től 11 éven át a pozsonyi gimnázium tanáraként dolgozott, mígnem 1873-ban kinevezték az új aradi állami gimnázium első igazgatójává, mely később reáliskolával is bővült. Az intézményt kilenc éven keresztül vezette és fejlesztette.
Az aradi intézmény tanári gárdáját is részben Sváby alakította ki; az ő javaslatára nevezték ki például Pirchala Imrét, aki később a pozsonyi tankerület főigazgatója lett. Pirchala nemcsak pedagógiai tevékenysége révén volt ismert, hanem magánéleti kapcsolatai révén is, hiszen felesége Prikkel Virginia volt, a neves pozsonyi főszolgabíró, réthei Prikkel Ferenc unokája.
Sváby munkássága alatt Kolmár Józseffel közösen szerkesztették a Latin fordítási gyakorlatok című tankönyvet, amely több kiadást is megért.
Sváby Pál 1882. szeptember 15-én kötött házasságot Aradon Turtsányi Vince vasúti pénztárnok 23 éves lányával, Gizellával, aki szintén okleveles pedagógusként tevékenykedett. Gizella, aki tanügyirodalommal is foglalkozott, az aradi leányiskola internátusának igazgatójaként is jelentős szerepet vállalt.
Ugyanebben az évben Trefort Ágoston vallás- és közoktatásügyi miniszter Pécsre helyezte át Svábyt a reáliskola igazgatói posztjára. Az aradi polgárok és a tantestület tiltakozása ellenére a miniszteri döntés végleges maradt. Sváby azonban nem fogadta el az áthelyezést, és 1883 elején visszatért Pozsonyba, ahová felesége is követte, kinek távozásával Arad város tanügye egy lelkes bajnokot, a tantestület pedig egy hű kartársnőt vesztett.
A család első gyermeküket 1886. november 18-án várta, de a kis Gedeon mindössze háromhetes korában pyémia következtében elhunyt. További gyermekáldás már nem adatott meg számukra.
A filológus 1890. április 16-án vonult nyugalomba és 1899. január 5-én bekövetkezett haláláig Rétén élt. Temetésén több volt kollégája is tiszteletét tette, többek közt a Pozsonyi Kör tagjai Antolik Károly (a pozsonyi főreáliskola igazgatója), Polikeit Károly (a pozsonyi királyi katolikus főgimnázium igazgatója), Cserny Károly (címzetes igazgató), Gyürik Márton és Dömötör Iván gimnáziumi tanárok.
Márki Sándor történész, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, naplóbejegyzésében eképpen emlékezett meg Sváby Pálról:
Ma kaptam Sváby Pál halálának hírét. Rétén, Pozsony megyében e hó 5-én 62 éves korában hunyt el. Tanárom volt Pozsonyban, igazgatóm Aradon, hol sokat eltréfáltunk egymással. Ö volt a násznagyom is. A jobb klassz.-filológusok közé tartozott, de az adminisztráció, majd a nyugalmazás ettől teljesen elvonta. A nyugalomban félig-meddig embergyűlölő lett, s pár év előtt kölcsönös gratulációink is megszűntek, minden érezhető ok nélkül. Nekem jó emberem volt s feleségemmel együtt őszintén sajnálom elhunytát. Nyugodjék békében!
Sváby Pál 1899. január 5-én hunyt el tuberkulózis következtében, január 7-én temették a helyi katolikus temetőben. Sírhelye jeltelen, végső nyughelye sajnálatos és szégyenletes módon feledésbe merült.
Özvegye visszatért Aradra és folytatta tanári foglalkozását, mindemellett publikált és a Pártiumból is rendszeresen jótékonykodott, ahogy korábban Rétéről. Többek közt anyagilag támogatta az 1. világháború kitörését követően az Auguszta hercegné által létrehozott Gyorssegély Alapot, helyileg pedig az Aradi Polgári Jótékony Nőegylet, illetve az aradi evangélikus egyházközösség jótevői közt is megtaláljuk. Nem mellesleg a „Fehér Kereszt” gyermekvédő egyesület női választmányának is a tagja volt.
Ferenc Salvator főherceg, mint az Osztrák-Magyar Monarchia Vörös Kereszt egyleteinek védnökhelyettese, 1916. április 19-én kelt elhatározásával a háború alatt a katonai egészségügy körül szerzett kiváló érdemei elismeréséül a Vörös Kereszt hadiékítményes ezüst díszérmét adományozta számára.
Arad román megszállását követően azonban kénytelen volt a megmaradt Magyarországra menekülni. 1920-ban a mezőtúri állami leányközépiskolában helyezkedett el, ahol magyar nyelvet, történelmet, földrajzot és kézimunkát is tanított. 1923-ban viszont egészségügyi állapota miatt már nem kezdhette meg a tanítást, ezért búcsút vett a tanintézménytől.
„Sváby Pálnénak, ki a középfokú magyar leánynevelés ügyét soha nem lankadó buzgalommal 29 éven át szolgálta, — távozását fájdalommal vette tudomásul a testület, mely szívből óhajtja, hogy a kedves kortárs hosszú éveken keresztül élvezhesse a nyugalmat, melyre nagy érdemeivel bőven rászolgált.”
Sváby Pál és felesége életútja nemcsak a magyar oktatásügy, hanem a társadalmi és kulturális felelősségvállalás terén is maradandó példát mutatott. Emlékük méltó helyet foglal el történelmünkben.
(Laki László – Terra Rethe)
Rétei kötődésű neves pedagógusok és különböző oktatási/egészségügyi intézmények vezetőinek listája
Források:
https://hu.wikipedia.org/
https://www.aradvaros.com/
A Pallas Nagy Lexikona
Jelenkor – 4. évfolyam 83. szám – 1835. október 17.
Erdész Ádám: Márki Sándor naplói 1. (1873-1892)
Erdész Ádám: Márki Sándor naplói 2. (1893-1903)
Lakatos Ottó: Arad története (1881)
Némethy Károly: Aradváros tanügyi története (1890)
Jurkovich Emil: A Beszterczebányai Kir. Kath. Főgymnasium története (1895)
Himpfner Géza: Az Aradi Királyi Főgymnázium története (1896)
Az Országos Középiskolai Tanáregyesület Közlönye – 32. évfolyam 16. szám – 1899. január 22.
A Pannonhalmi Szent Benedek-Rend Komáromi Főgimnáziumának értesítője (1909)
Az aradi ág. hitv. ev. egyházközösség jelentése (1916)
Magyar Nemzet – 29. szám – 1900. január 30.
Aradi Közlöny – 194. szám – 1901. augusztus 27.
Aradi Közlöny – 198. szám – 1903. augusztus 25.
Aradi Közlöny – 193. szám – 1907. augusztus 25.
Aradi Közlöny – 30. szám – 1910. február 6.
Budapesti Közlöny – 118. szám – 1916. május 13.
Hivatalos Közlöny – 25. szám – 1921. november 1.
A Mezőtúri M. Kir. Állami Leányközépiskola értesítője (1921)
A Mezőtúri M. Kir. Állami Teleki Blanka Leánygimnázium értesítője (1922)
A Mezőtúri M. Kir. Állami Teleki Blanka Leánygimnázium értesítője (1923)
Képforrások:
https://kepeslapok.wordpress.com/
https://dspace.oszk.hu/