Egy korábbi 1964-es cikkel vázoltuk a 60-as évek rétei rögvalóságot, amikor is a helyi lakosok elégedetlenségüknek adtak hangot a községben tapasztalható körülményekkel kapcsolatban.
Azonban a Szenci járás kis hétköznapi problémáival egy másik korabeli újságcikk is foglalkozott.
A vásárlóközönség panasza
Réte községben bosszankodnak a fiatal mamák. Van okuk rá! Ha iparcikkeket árusító szövetkezeti bolt van a falujukban, akkor legyen benne legalább a legszükségesebb áru.
– Dudlisüveget és dudlit szeretnénk, ha volna, – panaszkodik Pomichal Ignácné.
– Hogy ez semmiség? Akinek nem kell, annak valóban az. De akinek kisbabája van…A csecsemőknek nem kanalazhatjuk a tejet tányérból. A járási székhelyen, Szencen és ha ott sincs, akkor Pozsonyban kell felhajtanunk ezt a „kicsiséget”.
Egyéb árucikkek is hiányoznak Rétén. Pikula Jánosné hónapokig járt az üzletvezető után, hogy rendeljen számára fürdőkádat. Nem tudta kivárni, inkább Szencen vásárolt.
Özv. Uhrovicsné Pozsonyból hozott magának zsírosbödönöket. Ha arra várt volna, míg helyben beszerezheti, akkor egy időre lemondhatott volna a disznótorról.
Hogy a faluban nem volt nagy reménye az áru beszerzésére, azt elsőkézből tudta meg. Hisz menye vezeti Rétén az iparcikkeket árusító fogyasztási szövetkezetet.Uhrovics Jánosnét bosszantja a dolog. Hisz ő nem csak írásban küldi a megrendeléseket, hanem maga is utazgat áru után. Hogy mennyire eredménytelen az igyekezete, arról beszámolt decemberben a helyi nemzeti bizottság tanácsának ülésén, amelyen foglalkoztak a vásárlóközönség igényeinek kielégítésével. Az ülésről levelet küldtek a járási nemzeti bizottságnak és a fogyasztási szövetkezetek járási vezetőségének. Remélik, hogy közbenjárásuknak lesz foganatja.
(D.V.)
– Részlet az 1959. február 19-én megjelent Új Szó napilap 12. évfolyamának 46. számában olvasható “Több iparcikket kérnek a Szenci járás fogyasztási szövetkezetei” című cikkből
Később 1967-ben Guttmannék családi üzlete helyén került átadásra az állami élelmiszer és vegyesbolt, ott ahol egy ideig a szövetkezet gépparkja is állomásozott. Itt a mai napig egy vendéglő üzemel, az élelmiszer és vegyesbolt része az épületnek az elmúlt években szűnt meg.
Azonban a 80-as években már egyre szükségszerűbb volt a község központjában is egy új, korszerű üzletközpontot létrehozni, hiszen az üzletnek és a vendéglőnek is helyt adó Fogyasztási Szövetkezet épülete már nem tudta kielégíteni a vásárlók igényeit.
Az említett Jednota vendéglője, ahol egykoron többek közt bálokat is tartottak, sajnos több járásbeli község Jednotájával egyetemben egy negatív eset miatt is szerepelt a sajtóban. A fogyasztók panaszai következtében az ellenőrök ellátogattak községünkbe is, akik több szabálytalanságra is fényt derítettek, amiért pénzbüntetést róttak ki a személyzet egyes tagjaira.
Rétén a Jednota 60-650 számú vendéglőjében a fogyasztónak 40,40 koronát kellett volna fizetnie, valóságban azonban 54,75 koronát számoltak neki. Tehát 14,35 koronával akarták őt „meglopni”, de … saját magukat „lopták meg”, mert a vevőből egyszer csak egy ellenőr lett és így XY elárusítónőnek 200 korona pénzbüntetést kellett fizetnie.
A rétei Jednotát érintő részletek az „Üzletünk árnyéke” című korabeli cikkből
…
Rétén a Jednota 11-007 számú élelmiszerüzletben a MEAT-konzerven, mely 5,20 koronába kerül, 7,80 korona volt kiírva…
Ehhez a „régi” Jednotához tartozik az a szerencsés kimenetelű történet is, amikor egy álarcos, fegyveres rabló igyekezett könnyen pénzhez jutni, azonban Pósa Jolán, akinek a műszakjában történt az eset, nem adta ki a bevételt a rablónak. Mivel az elkövetőnek nem sikerült jól elmaszkíroznia magát, félve a lebukástól inkább elmenekült. A menekülés következtében az utcán leadott lövések szerencsére nem találtak el senkit, a tettest a rendőrség végül elfogta.
Visszatérve a szükséges modern üzlethez, az végül 1986-ban, Karátsony Árpád, magyar királyi alezredes szülőházának helyén épült meg.
1986. április 17-én a Družstevné Noviny – Szövetkezeti Újság 41. évf. 25. számának magyar mellékletében is tudósítottak a beruházásról:
„A faluban új hentesüzletet adtak át a Jednota fogyasztási szövetkezet és a helyi nemzett bizottság jóvoltából. Az építkezést Z akcióban végezték 2 millió 250 ezer korona értékben. Az új hentesüzlet építéséből a falu lakossága is kivette részét, mintegy 6645 brigádórát dolgoztak le. A rétei lakosok kulturáltabb környezetben vásárolhatnak, hisz az eladótér is 140 m2 -rel növekedett.“
(Száraz Pál)
A falukrónika bejegyzései alapján a tervezett költségvetéssel ellentétben a kiadások végül több, mint a duplájára emelkedtek, de ennek ellenére sikerült 1986. április 30-án átadni az új üzletet.
Az újonnan nyílt élelmiszer és hentesüzlet első alkalmazottai az alábbi személyek voltak:
Ifj. Bačinský Erzsébet – üzletvezető
Polácka Éva
Neszméry Mária
Černay Viera
Jónás Gabriella
Molnári Mária – a hentesüzlet vezetője
Az 1986-ban átadott élelmiszer és hentesüzlet az évek folyamán több változáson is átesett.
A legnagyobb változás a 2000-es években következett be, amikor is az élelmiszerüzlet bővítése érdekében a különálló hentesüzletet a vállalat megszüntette és összevonta az élelmiszerüzlettel.
(Laki László – Terra Rethe)
Források:
– Új Szó napilap – 12. évfolyam 46. szám – 1959. február 19.
– Družstevné Noviny – Szövetkezeti Újság – 41. évfolyam 25. szám – 1986. április 17.
– Szloboda Tivadar újságcikk archívuma
– Özv. Szloboda Elemérné Macsicza Anna visszaemlékezései
– Huszár Imre megbízott krónikás (1985-1990) bejegyzése Réte község Krónikájában.
Fényképforrások:
– Kovács Zoltán magángyűjteménye
– Google Térkép