Alább közöljük Pomichal Miroslav kutatásának eredményét a Zámolyi család eredetéről, mely pontosabb képet hivatott festeni a nemesi család múltjáról.
Ezek a rövid történelmi részletek és oklevelek kiegészítésként szolgálnak a rétei Zámolyiakról szóló cikkünkhüz.
1416-ban utalás van arra, hogy egy bizonyos László Zámolyból Borsa urának leszármazottja volt és a közeli zámolyi birtok tulajdonosa. Ez a származási elmélet a két család címerének összehasonlításában talál bizonyítékot. Mindkét címer a szablyát tartó oroszlán egyszerű ábrázolását követte.
Később, a 16. században Borsy György feleségül vette galántai Bessenyey Magdolnát (ekkortájt az Eszterházyak rokona lett), és felvette a „Borsy de Galantha” előnevet.
Borsa urai a Salamon nemzetségből, Pozsony megye legrégebbi rokonságából származó nemesek voltak. A borsai nemeseket 1239-ben IV. Béla király erősítette meg birtokaikban.
1278-ban a család tagjai a Marchfeld-i csatában harcoltak II. Premysl Ottakár cseh király ellen.
Zámoly területét 1323-ban Károly Róbert király adományozta érdemeikért, mely a mai Igrám és Csataj falvakat fedi le.
1418-ban egy bizonyos zámolyi Helmes Pétert a Pozsony megyei királybíró a király elé idézte, más nemesekkel, köztük Stiboricu Stibor mágnással együtt. A „Helmes” germán eredetű személynevet ma a Halmos (Jablonec) nevű falu vette át.
Egy nagyon ritka és izgalmas 1439-es oklevél Zámolyt kápolnai Mihály fiainak, Lászlónak és Istvánnak adja vissza. Ennek a zámolyi Lászlónak azonosnak kell lennie a király emberével 1416-ból. Az oklevelet Habsburg Albert király adta ki, és megerősíti, hogy Zámoly egy korábbi birtok, amelyet már Zsigmond király idejében szereztek, különösen annak a császári korona megszerzése végett tett németországi és olaszországi útjain véghezvitt érdemeikért.
A charta különösen Lombardiát és Toszkánát említi. Rendkívül ritkák az olyan oklevelek, amelyek ilyen konkrét részletekbe mennek bele és valóban kiemelik és kiszínezi egy középkori nemesi család életét.
Az említett oklevél IDE KATTINTVA tekinhető meg aprólékos részletében.
1442-ben Ulászló magyar király újabb oklevelet adott ki, amelyben Zámolyt ismét Lászlónak, Jánosnak és Zámolyi Miklósnak erősítette meg ezen a földön, amelyet már „örököltek és birtokoltak”. Az oklevelet Nagyszombatban adták ki. Az oklevél ma is magán viseli Ulászló király gyönyörű nagy pecsétjét, kivételes állapotban.
Az említett oklevél IDE KATTINTVA tekinhető meg aprólékos részletében.
(Érdekesség – Ezen iktató okiratban szerepel a király emberei közt egy bizonyos Michael de Elephant, aki többedmagával hirdette ki a helyszínen a birtokosok személyét. A középkori Elephant család bizonyos feltételezések szerint megegyezik a későbbi Klebercz családdal. – szerk. megj. Terra Rethe)
Ez az 1479-ben a pozsonyi káptalan által kiadott oklevél Zámolyi Ilonát említi.
Az eredeti dokumentum IDE KATTINTVA nagy felbontásba olvasható.
Valamikor a 16. században a Zámolyi család a szomszédos Nyitra megyébe költözött. Zámolyi György az 1600-as nemesi összeírás szerint Nyitrazsámbokrét lakójaként szerepel. Valószínűleg itt kerültek először kapcsolatba az ősi Simonyi családdal, amelynek egyik lánya Zámolyi Gáspárhoz, Zámolyi Zsófia nagyapjához ment feleségül.
Ebben az időben a falut számos török támadás érte és vitatott terület volt. Ez a Zámolyi György volt ugyanis 1604-1605-ben felelős a vármegyei hadsereg török elleni ellátásáért és logisztikájáért. Nyitra vármegye bírája is volt (1603-1606). Keresztes Péter Nyitra megyei nemességről írt könyvében azt állítja, hogy Zámolyi György felesége, Sóoky (Tóth-Sóki) Erzsébet, korábban Bajnay András felesége révén házasodott be Nyitrazsámbokrétre. A Sóoky (Tóth-Sóki) család Nyitra vármegye egyik legrégebbi családja volt és gazdag középkori levéltár maradt fenn, amely számos földjogi vitájukról tanúskodik.
1706 és 1709 között egy másik Zámolyi György is részt vett a Rákóczi-féle szabadságharcban és gróf Eszterházy Antal tábornok seregében érte el a lovas dragonyos kapitányi rangot. Tevékenységéről a haditábori naplóban több szó esik, pl. a győri expedíciója, különféle parancsok és támogatások.
1867-ben a Zámolyi család egyik tagja Komárom vármegye csallóközi kerületének nemesi bírája volt.
Korábbi szerzők úgy gondolták, hogy a Komárom megyei Zámolyi család különbözik a Pozsony megyeiektől, de felhívom a figyelmet egy fontos, 1688-as dokumentumra, amely a kettőt összekapcsolja.
A Mórocz Leonárd de Beketfalva birtokára vonatkozó moratórium egyik részében szerepel egy „egregius” Zámoly György is. Az „egregius” a jómódú magyar főurak gyakori latin megnevezése volt. Érdekessége a helység, Csataj, a Káplna és Sárfő közti falu, vagyis szó szerint az eredeti Zámoly helye alá ékelődött.
Gyanítom, hogy ez a Zámoly György régi tulajdonjogokat védte és az 1688-as okirat kapocs a Nyitra megyei György és a Rákóczi-féle felkelés kapitánya között.
Nyilván ez egy családnév volt. A legfontosabb szempont, hogy „Komárom megyei tulajdonosként” van leírva, ami összeköti ezt a családot. Mint ilyen, valószínűleg az 1711-es adományozott István az egyik, míg Zámoly György százados a másik fia.
Az okirat IDE KATTINTVA olvasható.(Pomichal Miroslav)
Polgári társulásunk köszöni Pomichal Miroslavnak, hogy megosztotta velünk kutatásaink eredményét.
Amennyiben a jövőben további információk kerülnek elő a Zámolyi családdal kapcsolatban, akkor természetesen frissítjük cikkünket.
Források:
https://archives.hungaricana.hu/