Neszméri Ernő 1919. szeptember 10-én született Mosonmagyaróváron, a rétei Neszméry Alajos és az óvári Horváth Etel elsőszülött fiaként.
Unokatestvérei közt találjuk Neszméry Gyulát is, ki megjárta az orosz koncentrációs munkatáborokat.
Neszméry Ernőnek bádogos volt a szakmája, a helyi Timföldgyárban dolgozott.
1947. szeptember 22-én vette feleségül Óvárott Rente Mariannát és még ez év decemberében megszületett Ernő fiuk.
Majd lassan elérkezett 1956, a tíz évnyi, szovjet megszállás, kommunista kizsákmányolás és diktatúra olyan általános feszültséget keltett Magyarországon, mely október 23-án érte el csúcspontját.
Budapesten kitört a forradalom, a szabadságharc a megszálló szovjet hadsereggel szemben reményt hozott a kárpát– medencei magyarság számára.
1956. októbere véres betűkkel írta be magát Mosonmagyaróvár történelmébe is. Október 26-án kora reggel a mosonmagyaróvári szakmunkásképző és néhány általános iskola diákjai az akadémia elé vonult és az előadásokra gyülekező diákokat csatlakozásra szólították fel. A nép az utcákon vonulva egyre csak duzzadt, sorban távolította el a megszállók jelképét, a vörös csillagot, az épületekről.
A Gyári úti rendőrőrs érintésével a Timföldgyárat és a Kötöttárugyárat vették célba, hogy azok dolgozóit is bevonják a felvonulásba. Itt csatlakozott a tömeghez az ekkor 37 éves Neszméri Ernő is.
A haladó több ezres tömeg a laktanyához vonult, ahol a karhatalom emberei már géppuskafészkekkel és állig felfegyverezve várták a népet.
A laktanya elé érkező fegyvertelen emberek nemzeti színű zászlókat lengettek, egyesek a Himnuszt, mások a Szózatot énekelve haladtak, az élen állók követelték a vörös csillag leszedését a laktanyáról, és a néphez való csatlakozásra hívták a bent lévőket. A folyamatosan érkező tömeg az elsőket még előrébb nyomta. Amikor a tömeg eleje úgy 15 méterre megközelítette a kaput, eldördült az első lövés.
Két vagy három sorozatot adtak le, melynek számos halálos, súlyosabb és könnyebb sebesült áldozata volt. Számukat az is növelte, hogy a laktanyaépület ablakaiból a sebesültek és a menekülők közé kézigránátokat dobáltak. A menekülő tömeget hátulról kaszabolta le a géppuskatűz.
Itt a laktanya előtt érte a fejlövés Neszméri Ernőt is, a mi félig rétei földinket, ki azonnal életét vesztette, rengeteg társával egyetemben. Összesen több, mint száz közvetlen áldozata volt a kommunista államhatalom sortüzének. A tragédia helyszínén ma Rieger Tibor szobrász Golgota című szobra áll, név szerinti kopjafákkal és más különböző emléktáblákkal. A helyszín a Gyásztér nevet viseli.
A holttestek közül körülbelül ötvenet tudtak azonosítani, van akit családja temetett, de a többség a sortűz után két nappal egy tömegsírba került a városi köztemetőbe.
Elbeszélések alapján a rengeteg koporsót több sorban egymásra keresztbe elhelyezve, mint amolyan máglyarakást helyezték el és temették be. Ebben a tömegsírban nyugszik Neszméri Ernő is.
Mosonmagyaróváron október 26-a városi gyásznap. E napon a város különböző pontjain megemlékezések formájában róják le közjogi méltóságok és intézményvezetők kegyeletüket. Az eseményről bővebben IDE KATTINTVA olvashat.
A család további sorsát homály fedi, Ernő Anna nevű húga az Egyesült Államokba emigrált, sorsáról egyelőre nincsenek információink.
Fia, ifjabb Neszméry Ernő 2017-ben Győrben hunyt el, a Nádorvárosi köztemetőben nyugszik.
(Laki László – Terra Rethe)
Források:
http://wikipedia.com/
http://familysearch.org/
http://inweb.gyorszol.hu:3006/
Pingback:A hazáért - Neszméry Gyula -