Karátsony Imre 1928. június 24-én született Rétén, Karátsony Dániel és Gergely Eszter helyi református földműves szülők elsőszülött gyermekeként. Nagybátyja volt Karátsony János és Karátsony Imre, kik az első világháborúban estek el. Iskolai tanulmányait szülőfalujában kezdte, majd Szencen, Komáromban, Érsekújvárban és Pozsonyban végezte. A hároméves karnagyképzőt a pozsonyi Kerületi Népművelési Intézetben végezte. A második világháborút követő magyarellenes jogfosztások és a Benes-dekrétumok következtében a Karátsony családot…
Az első világháború a magyar társadalom mellett a történelmi egyházakat is rendkívüli kihívások elé állította. A frontokra százezrével bevonuló katonák lelki gondozása olyan feladattá vált, amelyre a magyar református egyház kezdetben szervezetileg nem volt felkészülve. Ebben a nehéz helyzetben emelkedett ki Karátsony Ferenc református tábori lelkész munkássága, aki az első világháború éveiben jelentős szerepet vállalt a protestáns katonai lelkipásztori szolgálat megszervezésében és működtetésében. Karátsony…
A szülőket is nevelni kell? Lehetőségem volt elolvasni a Hlas ľudu című lapban „A halott gyerekek nem sírnak” című cikket. Mivel abban Komáromról esik szó, nem tudom megállni, hogy én is ne írjak önöknek. Tavaly október végén a nővéremnél jártam a komáromi I. lakótelepen. Nagyon meleg van a lakásában, ezért megkértem, hogy nyissa ki az ablakot. Este volt, körülbelül hét óra. Azt válaszolta, hogy…
In memoriam. Szép kötelesség emlékezni azokra a lelkészekre, akik – különösen a 20. század második felében – kitartóan őrt álltak háborús körülmények, kisebbségi lét, kommunista ellenszél, állami és egyházi hatóságok piszkálódásai közben, és hirdették az evangéliumot a korlátozások, ellehetetlenítések közepette is. Ilyen őrálló volt Somogyi Sándor, aki száz éve, 1914. március 3-án született Borsodszakácsiban. Édesapja, Somogyi János tábori lelkész volt, aki később a Pápához…
Szörnyű fájdalmak között választotta a halált! Kysučan Péter (53) fogott egy ötliteres benzines kannát, leöntötte, majd felgyújtotta magát a családi ház garázsában. Testének 80 százalékán égési sérüléseket szenvedett, és néhány nap múlva a kórházban meghalt. A hozzátartozók közül senki sem tudja megmagyarázni, miért tette. Amikor azon a végzetes estén Kysučan Péter hazatért, állítólag kissé ittas volt, és a volán mögé akart ülni. De a…
A szülést ma általában magától értetődő, természetes folyamatnak tekintjük, a múltban azonban a nem megfelelő higiéniai körülmények, valamint a különféle népi szokások miatt rengeteg veszéllyel járt. A szülésznők, avagy a köznyelv szerint a bábák működését először 1552-ben szabályozták, miszerint hivatalosan csak esküt tett bábák dolgozhattak. 1745-ben már országos szabályzat írta elő, hogy a bábáknak vizsgát kell tenniük, amit Mária Terézia 1748-ban rendeletben is megerősített.…
– Két fogházitélet Pozsonyban a rendtörvény alapján. Pozsonyból jelenti tudósítónk: Huszár Lőrinc rétei gazdálkodó a falu korcsmájában becsípett állapotban Masaryk elnököt szidalmazta, majd a himnuszt énekelte. A törvényszék Hoffmann-tanácsa ma jogerősen tizennégynapi fogházra ítélte. A fentebbi kis cikk az első csehszlovák megszállás (1918-1938) alatti korszakban, a Prágai Magyar Hírlap 1926. február 11-ei számában jelent meg, rövid kis betekintést engedve a rétei hétköznapokba. Az érintettre…
2026. április 11-én nagyszabású megemlékezést tartottak Rétén a Terra Rethe polgári társulás szervezésében.Az esemény keretében kiállítás nyílt, amely az elüldözött és kitelepített réteieket mutatja be. A tárlatot Falath Zsuzsanna muzeológus nyitotta meg, aki szlovák családból származik, és húszéves korában kezdett el magyarul tanulni. Azóta elmélyülten foglalkozik a magyar–szlovák történelem vitatott kérdéseivel, többek között a Beneš-dekrétumok témakörével is. A közelmúltban egy sajtóinterjút követően – mivel…
Dóka Zsófia 1911. október 27-én született Rétén, Dóka János vasúti őr és Stankovics Etel hetedik gyermekeként.1933-ban, még hajadonként, megszületett fia, Sándor. A faluban a szóbeszéd szerint Venczel Károlyt tartották a gyermek apjának, azonban Sándort Zsófia egyedül nevelte fel. A második világháború 1945. április 1-jén községünket is elérte. A szovjet hadsereg közeledtének hírére a falu asszonyai és lányai menekülni kezdtek, ki-ki oda bújt, ahol biztonságot…
2026. április 1-jén a Terra Rethe polgári társulás szervezésében került sor a már hágyományossá vált megemlékezésre, melynek témája a második világháborút befejező tragikus események volt. Az alapiskola udvarán található, az ismeretlen katonák emlékére felállított emlékműnél a megemlékezés egyik kezdeményezője, Tomovics Miroszláv üdvözölte az összegyűlt emlékezőket. Bevezető beszédében felelevenítette a 81 évvel ezelőtt történt tragikus eseményeket, a szovjet megszállás lefolyását, valamint Dóka Zsófia és Pomichal…
A Terra Rethe polgári társulás megemlékezést szervez 2026. április 11-én, szombaton 16:00 órakor a rétei kultúrházban az elüldözött és kitelepített réteiek emlékére. A megemlékezés keretében „Amikor eltűntek a színek…” címmel kiállítás nyílik, amely a kitelepített családok származását, a kitelepítés körülményeit és további sorsukat mutatja be fényképek és leírások segítségével.A megnyitót követően a hónap végéig a kiállítás a kultúrház előtti szabadtéren is megtekinthető lesz a…
2026. április 1-jén, szerdán 18:00 órai kezdettel kerül megrendezésre a mára már hagyománnyá vált megemlékezés a községet védő katonákról, valamint a szovjet megszállás rétei áldozatairól.Az esemény célja, hogy közösen tisztelegjünk mindazok emléke előtt, akik életüket veszítették a harcok folyamán, valamint felidézzük történelmünk e meghatározó időszakát, mely a látszattal ellentétben nem fekete és fehér. A megemlékezésen felszólal a rendezvény egykori kezdeményezője, Tomovics Miroszláv, helytörténeti kutató,…
A jobb felhasználói élmény érdekében az oldalon cookie-kat használunk. Oldalunk használatával, Ön elfogadja a cookie-k használatát.
Karátsony Imre 1928. június 24-én született Rétén, Karátsony Dániel és Gergely Eszter helyi református földműves szülők elsőszülött gyermekeként. Nagybátyja volt Karátsony János és Karátsony Imre, kik az első világháborúban estek el. Iskolai tanulmányait szülőfalujában kezdte, majd Szencen, Komáromban, Érsekújvárban és Pozsonyban végezte. A hároméves karnagyképzőt a pozsonyi Kerületi Népművelési Intézetben végezte. A második világháborút követő magyarellenes jogfosztások és a Benes-dekrétumok következtében a Karátsony családot…
